Az élő költők nyomában – Kovács Ágnes

Csongrád megye mindig is híres volt arról, hogy megszülje, illetve befogadja a maga költőit. Elég, ha csak József Attilára, Radnóti Miklósra, Juhász Gyulára vagy a kilencvenes években elhunyt Baka Istvánra gondolunk. Nincs ez másként ma sem. E sorozat berkein belül ma élő, köztünk lélegző, hús-vér költők bemutatását tervezzük. Akik pont ugyanúgy élnek, mint minden ember és mégsem. Az első „áldozat” Kovács Ágnes a Dél-Alföldi Művészeti Kör egyik alapítója.
Kovács Ágnessel Jagos István Róbert beszélget.

- Néhány mondatban bemutatnád magad?
- Olyan 18 éves koromig ki sem dugtam az orrom a könyveim mögül, kivéve, amikor azt játszottam, hogy versenyszerűen sportolok, miközben alig vártam, legyen már vége az edzésnek, hogy mehessek haza olvasni. Közben néha festegettem, majd arra készültem, hogy tanítani fogok. Tanítok - is. Írok, olvasok, felolvasok. Lektorálok. Egy szűk éve újra festegetek, valamint új szenvedélyem is van: a fotózás. Most épp portrékat készítek. Érdekel, ahogyan mesélnek az arcok, egész élettörténeteket, a pillanatba sűrítve. Szó, szín, látvány kifejezési lehetőségei egyaránt vonzanak.
- Mikor és miért kezdtél el verseket írni?
- A miértre nehezebb a válasz. A mikor: már több mint egy éve voltam a Poeten, amikor rászántam magam az elsőre, bár noszogattak vele rég. Nem nevezném verseknek. Rendeződő gondolatoknak inkább. Vagy játéknak. Mikor mi. Nemrég még azt írtam volna, a próza az én világom. Most úgy érzem, két valódi arcom van, és témától, hangulattól függ, melyik formát választom.
- Olvasnak manapság verseket az emberek?
- Hm... többet írnak, mint olvasnak. Nem tudom eldönteni, ez jó-e. Talán nem is kell eldönteni.
- Kik voltak rád hatással az irodalom terén?
Minden klasszikus, akit valaha olvastam. És minden nem klasszikus, akiket nap mint nap olvasok. Az ember egész személyiségével ír.
- A mai modern világban már elkerülhetetlen a számítógép használata. Te hogyan írsz? Szövegszerkesztővel, vagy hagyományos módon tollal, papíron, esetleg diktafont használsz?
- Fejben írok. Majd lejegyzem. Füzetbe, cetlire, boríték hátuljára, Wordbe.
- Az ember (költő) a mai világban képes eljutni odáig, hogy még életében elérje azt, amire vágyik?
- Persze. Majd miután elérte, születnek új vágyak.
- Számodra mi a költészet?
- A vers: formát öltött gondolat, amely függetlenedik az eredeti szándéktól. Tehát formát öltött és életre kelt gondolat. Születés. A művészet a legfontosabb és legtermékenyebb közösségi kommunikáció.
- Szerepelsz antológiákban? Önálló kötettel rendelkezel?
- Épp mostanra állt össze egy kisebb kötetre való verscsokor, amely a nyomdába kerülést várja. És furcsa... de épp mostanra dőlt el bennem végérvényesen, hogy elfogadjam és felvállaljam a "civil" életem mellett ezt a másikat is, amely nem kevésbé valódi. Sőt.

0 Megjegyzések

Hirdetés