Baks település története

A települést északon Csanytelek, délen Ópusztaszer, keleten Mindszent, illetve a Tisza, nyugaton Pusztaszer határolja. A község Baks néven 1947-ben alakult meg. A dűlő helyén egykor falu volt, amely a tatárjáráskor elpusztult. A földrajzi névről nincs ennél régebbi adat. A Paks név a XV. Század első feléből Pakos, Pakus alakban ismeretes. Ennek-i képzős pakosi származéka rövidült meg paksi-vá, elvonás útján lett Paks, majd ebből fejlődött ki a Baks földrajzi név. A község területe tehát régóta lakott. Már az őskorban is emberi település helyéül szolgált, mivel pár éve szántás közben kerültek elő olyan3400 éves arany ékszerek, melyek ezt bizonyítják. A honfoglaló magyarok ezen a vidéken tartották első országgyűlésüket a szomszédos Sövényháza ( ma Ópusztaszer ) területén. Bizonyos, hogy Árpád népe ebben az időben lakta községünk mai területét is. Századokon át palánkkal és sövénnyel védett vár állt a mai Baksipart helyén. A terület hosszú ideig királyi birtok volt. 1621-től Bethlen Gábor adományozta Kornis Zsigmondnak a törökök által elpusztított területet. Házak újra az 1800-as években épültek újra e területen. Ezek a szomszédos Mindszent és Tömörkény községek külső birtokai voltak. Ebben az időben telepítették be a terület nagy részét szőlővel és gyümölcsössel. Innen kapta a későbbi falu is a nevét ,,Baksiszőlő” néven. 1728-ban gróf Erdődy család birtokához tartozott ez a rész, de az 1760-as évekre annyira eladósodtak, hogy el kellett zálogosítaniuk a birtokot, így egy itáliai bankház a ,, genovai társaság” tulajdonába került. Amikor Napóleon elfoglalta Itáliát, a genovai bankház beleegyezett, hogy a gróf Erdődy család eladja az uradalmat a bankház egyik tagja, őrgróf Pallavicini János özvegyének, Zichy Leopoldiának és fiának, őrgróf Pallavichini Edvárdnak. A Pallavichini család tulajdonát képező Mindszent-Ányási uradalom 1802-ben jött létre, a község területe Pallavicini hitbizománya lett. A községi élet fejlődése veszélyeztette volna a nagybirtok létét ezért úgynevezett eszmei községeket hoztak létre. Ez azt jelentette, hogy a nagybirtok a rajta élő emberekkel eszmei közösséget alkotott és külön elöljáróságot alakított ki. Székhelye a sövényházi uradalmi major volt. 1848-ban már egészen kis területről kellet gondoskodnia a Pallavicini családnak. Ebben az időben települtek be erre a vidékre a kuriális jobbágyok. A szabadságharc után ezeknek az embereknek egy része kisbérletet kapott az uradalomból, melyen lakást és gazdasági épületet építhetett, amelyért évi 10 forint lakbért kellett fizetni. A falu zsellér-cseléd-kubikos település volt ekkor. A 10-15 éves gyerekek is szolgálni jártak a környező vidékre és a vásárhelyi tanyavilágba. Munka akadt bőven, főleg aratás idején, mivel a gróf nem törődött a gépesítéssel. A nehéz fizikai munkát végző és sokszor éhbérért dolgozó gyerekek iskolai oktatása a lehetőségekhez mérten biztosított volt. Oktatás teljes létszámmal a téli időszakban folyt. Mivel ebben az időben Baks közigazgatásilag is Sövényházához tartozott, az iskola igazgatója is ott székelt. Az iskola községi kezelésben lévő népiskola volt. Baks első iskolája a II. Rákóczi-iskola a XIX. sz. elején épült, Eötvös reformtörekvéseinek nyomán. Az egy tantermes iskola neve később az ott tanító Halmos Gézáról Halmos-iskolára változott. A második iskola a Petőfi-iskola nevet viselte, amely a Baksimajorban, a grófi birtokon működött, 1-8 osztályos összevont oktatással egyetlen tantermében. 1925-ben készült el a gróf Klebersberg Kunó-féle harmadik iskola, a Kossuth-iskola két tanteremmel. Neve az ott tanító Szilvási Józsefről Szilvási-iskolaként vált ismertté. 1946-ban indult meg a községben az általános iskolai oktatás, az iskolák államosítása után. A II.világháború idején a német fasiszta hadsereg jelentős szerepet szánt a község mellett húzódó Tisza partnak. Futóárkokat és egyéb erődítményeket építettek ki ezen a területen, hogy megakadályozzák a szovjetek Tiszán való átkelését. A terv nem sikerült, mert 1944. október 9-én éjjel, puskalövés nélkül szabadították fel a szovjet csapatok a községünket, bár ez a felszabadítás nem volt végleges, mivel Sövényháza, Kistelek irányából páncélos ellentámadásba kezdtek a németek, súlyos veszteségeket okozva a szovjet csapatoknak. Október 11-ről 12-ére virradó éjjel a szovjetek a román csapatokkal karöltve véglegesen felszabadították községünket. A háború után lassan megindult az élet a faluban és kezdtek visszatérni azok is, akik elmenekültek. Az újjáépítések során csak Sövényházán épült templom, Bakson nem, ezért házasságkötéskor, születéskor és halálozáskor ide kellett menni. 1945 februárjában a községben megszervezték a Földosztó bizottságot, melynek a feladata volt a Pallavicini földbirtok felosztása. A községben működő kommunista párt az arra alkalmas területeket kiosztotta házhelynek, így sok családnak lehetősége nyílt saját ház építésére. 1947. augusztus 1-én Baks község önálló községgé alakult. A negyvenes évek végétől termelőszövetkezetek alakultak az egész országban, ennek a mozgalomnak a hatására 1949-ben Bakson is megalakult a Micsurin Termelőszövetkezet. Baks-Levelényben ugyanebben az évben alakult meg az Állami Gazdaság, valamint a Vörös Csillag Tsz. A helyi termelőszövetkezet 1967-ben felvette a Magyar-Bolgár Barátság Tsz. nevet, kiemelt ágazata ekkor a szarvasmarha tenyésztés, a tejtermelés és a juhtenyésztés volt. A szövetkezet egyik épületében pedig gombatermesztés folyt. Ebben az időben egyetlen kis vegyes bolt üzemelt a Mária-telepen. Ezt egy kiskereskedés követte a Baksiszőlőben. 1963-ban megépült a Presszó, 1968-ban pedig a Tisza vendéglő épülete valamint egy új italbolt a telepen. 1972-ben húsbolt nyílt, majd a Tüzép- telep jött létre. 1974-ben kibővítették az általános iskolát egy kétszintes, héttantermes épületrésszel. A közlekedési helyzet az 1920-as évektől kezdve javuló tendenciát mutatott. Ekkor még csak egy műút kötötte össze Baksot Sövényházával és Kistelekkel. Innentől kezdve folyamatosak voltak az útépítések. A lakosok sok ezer társadalmi órával megépítették a községben a járdákat, melyeknek hossza meghaladja a 20 km-t. A község önállóvá válásakor, 1947-ben épült meg az orvosi rendelő, melyet később kibővítettek. Ekkor már tervezték az egészségház létrehozását, melyre a helyi lakosok pénzt és társadalmi munkát ajánlottak fel. 1987-ben pedig átadásra került az egészségház a gyógyszertárral együtt. Bakson 1968-ig nem volt olyan intézmény, amely az emberek szórakozási, művelődési igényeit kielégíthette volna. Az 50-es 60-as években a Kossuth-iskola tantermeit vették igénybe művelődési célokra. Itt tartották a bálakat, az ismeretterjesztő előadásokat, politikai gyűléseket, de itt lépett fel az iskola amatőr színjátszó csoportja is. Községünkben 1967. decemberében avatták fel a művelődési házat, melynek nagyterme a színpaddal az öltözőkkel alkalmassá vált zenés-táncos előadások fogadására, megtartására. A 80-as évektől kezdve a nagytermet bérbe vette a Csongrád Megyei Moziüzemi vállalat. Később a községi könyvtár is itt kapott helyet. A rendszerváltást követően a tanácsok szerepét az önkormányzatok vették át. Az első önkormányzati választások érdekessége volt, hogy több esetben a volt tanácselnököt választották meg polgármesternek. Így történt ez nálunk is. Az utóbbi időben növekedett a vállalkozások száma a községben. 1990-től kezdve 40 magánvállalkozás indult, jelentős részük a kereskedelem területén. 1998-ban már több, mint 60 vállalkozást tartanak nyílván a faluban. A mezőgazdasági vállalkozók egy része is a munkanélküliségből menekült a kistermelésbe. Jelenleg 360 őstermelőt tartanak nyílván. 1993 óta működik vállalkozásként a Fitness-klub, ahol kondi terem, szauna, szolárium, masszázs és játékterem áll a falu lakóinak rendelkezésére. Ma már egy új épületben családi vállalkozásként üzemel. 1995-ben kezdte meg működését a községben a Mistik nyomda üzem, ahol modern technikával meghívókat, névjegy kártyákat terveznek és nyomtatnak, valamint felsőruházatra különböző feliratokat visznek fel festő technikával. Az idegenforgalmat fellendítő 150 főt befogadó Park Fogadó szintén vállalkozásban működik. 1993-ban helyezték üzembe a falu határában működő benzinkutat, amely azóta is működik, meghatározott nyitva tartással. A rendszerváltás óta folyamatosan épültek az úthálózatok a községben, elkészült a faluház melletti parkosítás, uniós szabvány szerint épült meg az új játszótér, és pályázati pénzekből felújításokra került sor a közintézményekben.

0 Megjegyzések

Hirdetés