Történelmi emlékhely lett a Dóm tér is

Januártól új emlékhelyeket definiál a kulturális örökség védelméről szóló törvény; két új kategória született. Legmagasabb szintű a kiemelt nemzeti emlékhely, ez után következik a történelmi emlékhely. Az Országgyűlés törvényben nevezhet meg kiemelt nemzeti emlékhelyet. Ez olyan, állami tulajdonban álló színhely, amely a „nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bír". Helyszíne lehet nemzeti és állami ünnepek idején országos állami ünnepnek; protokolláris célból állami vezetők vagy a tulajdonosa szintén rendezvényt hirdethet meg e helyszínen. Turisták látogathatják, egyéb esetekben köznapi célra használható. A kiemelt nemzeti emlékhelyek jelenlegi 10-es listájára felvették a fővárosi Kossuth teret, a Várnegyedet, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Hősök terét és a Rákoskeresztúri Új Köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcelláját, a debreceni Református Nagytemplomot, a mohácsi emlékparkot, a pákozdi katonai emlékhelyet, a somogyvári várat és a székesfehérvári romkertet. Egyetlen Csongrád megyei helyszínt találni köztük: az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot. A kormány rendeletben delegálhat helyszínt a második kategóriába, a történelmi emlékhelyek sorába. Erre a listára olyan helyszínek kerülhetnek, amelyek a nemzet vagy valamelyik nemzetiség történelmében meghatározó jelentőségűek. Jelenleg a törvény 39-et határoz meg. Csongrád megyéből itt is egyetlenegy szerepel: a szegedi Dóm tér a székesegyházzal. A rangos listára került többek között a budapesti Terror Háza, a Corvin köz, a Batthyány örökmécses, de ott találni a fertődi Esterházy-, a gödöllői Királyi- és a keszthelyi Festetics-kastélyt, a máriapócsi kegytemplomot, a muhi csatamezőt, a várak közül pedig például a diósgyőrit, a komáromit, a kőszegit, az egrit, a szigetvárit és a visegrádit. Azt is előírja a jogszabály, hogy az emlékhelyet fel kell lobogózni és egységes arculat szerint meg kell jelölni. A Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság dolga, hogy a tulajdonosával, kezelőjével megállapodjon és használati tervet készítsen. Amellett, hogy a kiemelt nemzeti és a történelmi emlékhely kategóriába tartozás presztízst jelent, az objektumok az idegenforgalomban és oktatásban is szerepet kapnak. Nem utolsósorban pedig a megőrzésükkel és rendezvényeikkel kapcsolatos projektek előnyt élveznek. Megírtuk: az ópusztaszeri emlékpark az idei költségvetésben 237 millió forintos állami támogatást kap.

A műemlék is más

Az új emlékhelyeket más elgondolás alapján jelölték ki, mint a műemlékeket szokták, de vannak átfedések az emlékhelyek és a műemlékek között. Megyénkben 300, Szegeden 180 objektum élvez műemléki védettséget.

Alma és körte

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság eddig is létezett; az úgynevezett Nemzeti Sírkertet „építette". Ennek a két új emlékhely-kategóriához nincs köze. Azt jelenti, hogy a bizottság temetők, hősi temetési helyek, temetkezési emlékhelyek és temetési helyek olyan részeit választotta ki, amelyekben a nemzet jeles halottainak földi maradványai vannak. A Nemzeti Sírkerthez tartozó temetkezési helyeket nem lehet megszüntetni vagy áthelyezni. A bizottság honlapja szerint ilyen védettség megyénk 18 temetkezési helyét, illetve annak részeit illeti meg. Ide tartoznak a szegedi dóm altemplomának részei, az Alsóvárosi, a Belvárosi, a Dugonics, az izraelita, a református temető bizonyos parcellái. A megyei sírkertek közül része a Nemzeti Sírkertnek a csanádpalotai lezárt katolikus temető, a földeáki, a vásárhelyi Dilinka, a katolikus és a Kincses temető néhány parcellája, a makói református, izraelita és Belvárosi temető egy-egy sírja, valamint a sándorfalvi, a szentesi Szeder és az Alsó református temető egy-egy kriptája. Kivétel a sorban – mert nem temetkezési hely – 2003 óta a szegedi Hősök kapuja, amely Nemzeti Kegyeleti Emlékhely.
delmagyar.hu

0 Megjegyzések

Hirdetés